A mai nap egyben a költészet napja is. Ezen a napon született meg egyik leghíresebb költőnk, József Attila. Nem volt egyszerű élete, de irodalmunkat gyönyörű versekkel gazdagította.
Mindezen mai események tiszteletére most jöjjön József Attilától egy rövid, de annál kifejezőbb költemény:
Jelen, mult, jövő.
Az elmultba szemem tétován tekint
Egy percre csak! Üldözi a jelen,
Nem pihenhet régi emlékeken,
Unos untalan visszatér megint.
A jelen, oh! a jelen mindig bántott,
Amerre én, mindig arra haladt,
Tövisekkel hinté bé az utamat
S elvett tőlem reményt, boldogságot.
Nem veheté el, bár kínzott nagyon
- Történik minden, ahogy írva vagyon -
Nem veheté el, nem, a jövőt tőlem.
Tövises úton segít a jövendő;
Jövőben dicsőül meg a szenvedő;
Jövő mutatja az utat előttem!
1921. ápr. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése